Az alábbiakban olyan biztosítási kifjezéseket olvashat, amellyel már bizonyára Ön is találkozott, de esetleg nem tudta pontosan, hogy miről is van szó. A kifejezések alatt közvetlenül a magyarázatot is megtalálja.
Hasznos időtöltést kívánunk!

Abszolút önrészesedés
Levonás jellegű önrészesedés , amelynek mértékét százalékban, vagy összegben (vagy mindkettőben) határozzák meg. Ha a kár összege az önrész mértékét nem éri el, a biztosító nem térít. Ha a kár nagyobb, mint az önrészesedés, a teljes kár meghatározott százalékát, vagy a meghatározott összeget a kárból levonják, azt a biztosított maga viseli.

Adózás és biztosítás
A biztosító szolgáltatásai nem minősülnek jövedelemnek, így a kifizetett összegek nem szja-kötelesek. (Kivéve: a felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelempótló járadékokat.) További lényeges kedvezmény: a 10 évnél hosszabb tartamú élet- és nyugdíjbiztosítások éves díjának 20%-a, de; maximum 50 ezer forint a számított adóból levonható, illetőleg visszaigényelhető.

Aktív viszontbiztosítás
Más biztosító kockázatainak (lásd: viszontbiztosítás)-ba vétele, a kockázatok (egy részének) átvállalása. Loro viszontbiztosításnak is nevezik.

Aktuárius
Biztosítási matematikusi feladatokat is ellátó, kiemelt felelősségű szakember a biztosítóintézet apparátusában. Feladata különösen a kockázatarányos díjak kiszámítása, illetőleg a biztonságos működéshez szükséges matematikai feladatok (tartalékolás) elvégzése.

Akvizíció
A biztosítások megkötésére irányuló üzleti tevékenység, módszerei: a tájékoztatás, a meggyőzés, az érvelés.

Alapbiztosítás
A legfontosabb kockázatokra kötött biztosítási szerződés, amelyhez (lásd: kiegészítő biztosítás)-ok is köthetők.

Alkusz
(Bróker vagy makler) olyan (lásd: Online alkusz / biztosításközvetítő), aki a szerződés létrejöttét, fennmaradását a biztosítási védelmet kereső megbízásából segíti. Gyakorlatilag az ügyfél ügynöke! Segítséget nyújt a biztosítási igény megfogalmazásához, és a megfelelő partner (biztosító) kiválasztásához, közreműködhet a díjbeszedésben és a kárrendezésben is. Az alkusz független; nem köthet olyan megállapodást, hogy az ajánlatokat csak egyetlen biztosítóhoz közvetíti. Az alkusz a biztosítótól kap (lásd: jutalék)-ot.

Alkuszi meghatalmazás
Amennyiben Ön igénybe kívánja venni egy biztosítási alkusz szolgáltatásait, akkor első lépéskén egy meghatalmazást kell adnia. Ez az un.alkuszi meghatalmazás, ami feljogosítja az alkuszt, hogy az Ön nevében és helyett, a biztosítóknál az Ön biztosítási igényeivel kapcsolatos intézkedéseket megtegye. Az alkuszi meghatalmazást aláírva, faxon kell megküldeni a biztosítási alkusz számára.

All risks
"Minden kockázatra" kiterjedő biztosítás. A szerződés nem a (lásd: biztosítási esemény)-eket, hanem csak a (lásd: kizárás)-okat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít, amelyet nem zár ki. Általában a szállítmány-, illetőleg az építési-szerelési biztosítások körében alkalmazott kockázatviselési forma.

Alulbiztosítás
Ha a vagyontárgy valóságos értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, következmény: a (lásd: pro rata) térítés. A (lásd: preimer risque) biztosításoknál nem jöhet szóba a pro-rátázás.

Antiszelekció
Ellenkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy a biztosan vagy nagy valószínűséggel bekövetkező kockázataikra - azok eltitkolásával - keressenek biztosítási fedezetet. Ez a törekvés általában (lásd: közlési kötelezettség) sértéssel jár együtt.

Aránylagos kártérítés
(Lásd: pro rata)

Autoszelekció
Önkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy fokozott veszélyeztetettségük, vagy veszélyérzetük esetén mihamarabb, és minél teljesebb körű biztosítási védelmet teremtsenek maguknak. Az ilyen igény természetes és méltányolható, nem úgy, mint az (lásd: antiszelekció).

Állampapír
Az államadóságot, illetőleg annak egy részét megtestesítő, a deficit finanszírozására kibocsátott értékpapír. Gyakorlatilag kockázatmentes befektetés, ezért a hatékony piacokon a legkisebb hozamot garantálja. Nálunk egyelőre fordítva van! A biztosítók befektetései jelenleg zömében az állampapírpiacon realizálódnak. Állomány: a biztosító érvényes biztosítási szerződéseinek összessége.

Állomány-átruházás
Jogi aktus, amelynek eredményeként az egyik biztosító egy másik biztosítónak adja át az állományát vagy annak egy részét. A kötelezettségek a továbbiakban az átvevő biztosítót terhelik, de a jogosultságok is megilletik. Az állomány-átruházáshoz az Állami Biztosításfelügyelet engedélye szükséges, de erről az érintett ügyfeleket is értesíteni kell.

Állománydíj
Egy adott időszakban érvényes biztosítások egyévi díja a biztosító statisztikáiban.

Átdolgozás
Folyamatos kockázatviselést garantáló, szerződéskötési megoldás, amelynek során a régi szerződés - közös megegyezéssel - megszűnik, az új pedig - ezzel egyidőben - hatályba lép. Mivel két szerződésről van szó, a megoldás különbözik a (lásd: szerződésmódosítás)-tól.

Átlagkár
Üzletágon belül az összes kifizetett kár és a bekövetkezett (lásd: biztosítási esemény)-ek hányadosa.

Befektetési hozam
A díjtartalékokat a biztosító a pénzpiacon befekteti, és abból jelentős hozamra tesz szert. Mivel azonban a díjtartalék az "ügyfelek pénze", a hozamok minimum 80%-a a biztosítottakat illeti meg. A biztosító azonban ennél magasabb százalékot is "kiígérhet" ügyfeleinek. A kiígért hozamokon felüli rész a biztosítót illeti meg, hiszen a befektetésekkel költségei is felmerültek; valamint így válik érdekeltté a minél eredményesebb befektetésben.

Bemutatóra szóló kötvény
A (lásd: kedvezményezettjelölés) során a (szerződő) úgy is rendelkezhet, hogy az esedékessé váló szolgáltatást a biztosító a (lásd: kötvény) bemutatójának fizesse ki. Ilyen esetben a biztosító nem vizsgálja, hogy a kötvény hogyan jutott a (lásd: kedvezményezett) birtokába; a kötvény quasi értékpapírként funkcionál.

Bizonyítási teher
Eljárásjogi fogalom, amely azt szabályozza, hogy egyes tényeket kinek kell bizonyítani. A bizonyítás sikertelensége az igényérvényesítést kizárja. A biztosítási jogviszonyban a (lásd: biztosítási esemény) bekövetkezését, valamint a kár összegét mindig a biztosítottnak, a mentesülési ok fennállását pedig mindig a biztosítónak kell bizonyítania.

Biztosításfelügyeleti Bizottság
A (lásd: biztosítási törvény), által létrehívott 7 tagú testület, amely az Állami Biztosításfelügyelet mellett működik.

Biztosítási ágazat
A biztosítási ágon belül az azonos vagy hasonló kockázatok csoportja. (Pl. a nem-életbiztosítási ágon belüli ágazat a gépjármű-biztosítás.)

Biztosítási díj
A biztosító kockázatviselésének ellenértéke; összegét és esedékességét a szerződés rögzíti. Ha az esedékességtől számított 30 nap elteltével a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerződés minden értesítés nélkül, automatikusan megszűnik, hacsak a felek nem állapodtak meg (lásd: díjhalasztás)-ban vagy hosszabb respiroban.

Biztosítási esemény
A szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a (lásd: kizárás). Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tűz stb.), halál vagy meghatározott időpont elérése (lásd: életbiztosítás), testi sérülés, rokkantság (baleset-biztosítás).

Biztosítási érdek
Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt. Ha az érdek megszűnik - pl. a tulajdonos a vagyontárgyat eladta - , az (lásd: érdekmúlás) miatt a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik.

Biztosítási időszak
A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltér (általában rövidebb) is. A szerződés (lásd: felmondás)-ánál is nagy jelentősége van.

Biztosítási kötvény
(lásd: kötvény)

Biztosítási összeg
a biztosítási szerződésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa. (lásd: alulbiztosítás), (lásd: túlbiztosítás)

Biztosítási szaktanácsadó
ÁBIF engedéllyel rendelkező biztosítási szakértő, aki meghívás alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel összefüggő szaktanácsot, biztosításközvetítőként (lásd: Online alkusz / biztosításközvetítő) azonban nem járhat el.

Biztosítási szerződési feltételek
Törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell.

Biztosítási tevékenység
Szigorúan szabályozott gazdasági, pénzügyi tevékenység. Szerződésen, jogszabályon vagy tagsági viszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a (lásd: biztosító) megszervezi a (lásd: veszélyközösség)-et, matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a (lásd: biztosítási díj)-at, meghatározott tartalékot képez, a kockázatokat átvállalja, és szolgáltatásokat teljesít. Biztosítási tevékenység csak az ÁBIF előzetes engedélyével folytatható.

Biztosítási titok
Minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az (lásd: alkusz), vagy a (lásd: biztosítási szaktanácsadó) ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerződéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevőket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerződés - bármilyen okból - nem jött létre.

Biztosítási törvény
1996. január 1-jén hatályba lépett magas szintű jogszabály. Teljes elnevezés: 1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről. A biztosítás közjogának és állami felügyeletének szabályait tartalmazza.

Biztosításközvetítő
A biztosítóintézet és a biztosítási védelmet kereső ügyfél között közvetítő személy; tevékenysége a biztosítási szerződés létrehozásában és fenntartásában való közreműködés. Munkájáért (lásd: jutalék)-ot kap. Pozícióját tekintve lehet (lásd: ügynök) vagy (lásd: alkusz).

Biztosított
A biztosítási szerződés fontos alanya, az ő életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. Mindig ő (vagy az általa kedvezményezett) lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a (lásd: szerződő) fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerződővel.

Biztosító
(lásd: biztosítási tevékenység) folytatására jogosult szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: (lásd: biztosító részvénytársaság), (lásd: biztosító szövetkezet) vagy (lásd: biztosító egyesület).

Biztosító egyesület
Önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon, egyesületi formában működő, biztosítási tevékenységet végző szervezet. Kizárólag tagjai részére nyújt - tagsági díj ellenében - biztosítási szolgáltatásokat. Tevékenységét az ÁBIF engedélyezi, és ellenőrzi működését is.

Biztosítópénztár
Teljes nevükön: önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárak. Biztosítási tevékenységet végző, sajátos egyesületi (pénztári) formában működő, non-profit szervezetek. A biztosítási jogviszony a pénztárba való belépéssel jön létre; gyakorlatilag tagsági viszony. Három típusa létezik: a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár. Tevékenységüket állami hatóság felügyeli.

Biztosító részvénytársaság
Részvénytársasági formában működő biztosító. Csak névre szóló részvényt bocsát ki.

Biztosító szövetkezet
Szövetkezeti formában működő biztosító, alapításához legalább 50 tag kell. Tevékenységét az ÁBIF engedélyezi, és ellenőrzi működését is.

Blokk kötvény
Egyszerű kockázat-elbírálású, tömeges biztosítási szerződések megkötését igazoló okirat. Az ajánlat aláírása egybeesik a kötvény átadásával, így a szerződés azonnal létrejön.

Bonus
díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével (pl. casco) vagy a következő évi díj csökkentésével (pl. kötelező gépjármű felelősségbiztosítás).
Bonus-malus rendszer
A rendszer egy alap (A00), 10 bonus (B01-10) és 4 malus osztályból (M01-M04) áll. A legmagasabb B10 fokozat rendszerint 50% díjengedményt, a legalacsonyabb M04 fokozat 100%-os pótdíjat jelent az alapdíjhoz képest. Személygépjármű, illetve motorkerékpár esetén két kategóriát csúszik vissza az üzembentartó a bonus-malus skálán, egy-egy károkozás kapcsán, egy kármentes év pedig egy kategóriával kedvezőbb besorolást eredményez. (Tehergépkocsik, autóbuszok, vontatók és mezőgazdasági vontatók minden egyes károkozása egy kategória visszasorolást jelent az üzembentartónak.)

Bróker
(lásd: alkusz)

Cash-flow
Elemzési módszer, amely célja a szorosan vett biztosítási tevékenység bevételeinek és kiadásainak az üzemkörön kívüli tevékenység (biztosítóknál, pl. a tőkekihelyezés) eredményétől való elkülönítése.

Csalás
Célzatos bűncselekmény, amelynek során a biztosítót tévedésbe ejtik, vagy tévedésben tartják, és ezzel kárt okoznak. (Btk. 318. §) büntetése: két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Devizabiztosítás
Olyan biztosítási szerződés, amelynek díját devizában kell fizetni, és a biztosító szolgáltatása is devizában jár. A magyar deviza-szabályok - belföldi számára - az MNB előzetes engedélyéhez kötik az ilyen szerződések érvényességét.

Direkt biztosítás
Vagyonbiztosítás, amely a tulajdonos vagy az érdekelt személy vagyontárgyait közvetlenül védi. Pl. épületek tűzbiztosítása, betörés-biztosítás, casco. A vagyonbiztosítások másik csoportja a (lásd: felelősségbiztosítás).

Diszkontálás
Egy későbbi időpontban esedékes összeg értékének kamatos kamatozással történő kiszámítása.

Díjelőírás
A naptári évben fizetendő biztosítási díj összege. Alacsonyabb, mint az (lásd: állománydíj), mert az év közben megkötött szerződések díjelőírásaiban csak annyi havi díj szerepel, amennyi a megkötéstől az év végéig még hátravan.

Díjfizetés
A (lásd: biztosítási díj) szerződésben vállalt megfizetése. A díj a (lásd: biztosítási időszak) egészére, egy összegben és előre esedékes, de a szerződések általában havi díjfizetést (gyakorlatilag: részletfizetést) tesznek lehetővé. A díjfizetés elmulasztása a (lásd: szerződés megszűnésé)-t eredményezi.

Díjhalasztás
Az esedékes díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll. (lásd: díjfizetés)

Díjkalkuláció
Matematikai és statisztikai módszer, amellyel a biztosítói kockázat ellenértékét, a (lásd: biztosítási díj)-at számítják ki. Kiterjed a (lásd: kockázati díj), valamint a vállalkozói díj meghatározására.

Díjkintlévőség

A biztosítók mérlegében aktívaként szereplő, a tárgyévben esedékessé vált, de be nem folyt díjak összege.

Egészségbiztosítás
Biztosítási szerződés, amelyben a biztosító azt vállalja, hogy a biztosított megbetegedése esetén meghatározott szolgáltatásokat teljesít; pl. viseli a kórházi ápolás költségeit, táppénz-kiegészítést vagy napi térítést nyújt stb. Sokak szerint helyes elnevezése: egészségbiztosítás.

Egészségi nyilatkozat
Az élet- és betegségbiztosítások kockázat-elbírálását segítő kérdőív. Valóságnak megfelelő kitöltésével tesz eleget a (lásd: biztosított) a (lásd: közlési kötelezettség)-ének.

Egyenértékűség (ekvivalencia)
Az a kívánalom, hogy a biztosítási díjbevételek fedezzék az összes kifizetett szolgáltatást, a tartalékokat, a biztosító költségeit és méltányos mértékű üzleti hasznát.

Egyezség
Polgári jogi szerződés, amelyben a felek arról állapodnak meg, hogy a jogosult az egyezségben rögzített összeget követelésének végleges kielégítéseként elfogadja, s további igényeiről lemond.

Együttbiztosítás (coinsurance)
A kockázatok két vagy több biztosítóintézet által történő közös vállalása, előre meghatározott arányok szerint. A kötvényt a vezető biztosító állítja ki, és végzi a lebonyolítást is.

Elérési biztosítás
Meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak a tartam végén teljesít.

Előzetes fedezetigazolás
A kötelező gépjármű felelősségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentum, amelyben a biztosító - az üzembentartó kérésére - előzetesen elvállalja a kockázatokat. Az előzetes fedezetigazolással oldható meg, hogy a vásárolt vagy a forgalomba helyezett gépjármű üzembentartója már akkor is rendelkezzék biztosítással, amikor a szerződést még nem kötötte meg. (Ezt azonban 15 napon belül pótolni kell!)

Első díj
Az első (lásd: biztosítási időszak)-ra, vagy annak egy részére megállapított díj. Befizetése különös jelentőséggel is bír: a biztosítás hatálya, vagyis a biztosító kockázatviselési kötelezettsége csak akkor kezdődik, ha a szerződés létrejött és az első díj a biztosítóhoz beérkezett.

Exporthitel biztosítás
A külföldre irányuló áruhitellel kapcsolatos kockázatok biztosítása. Gazdasági kockázatok: pl. a vevő fizetésképtelensége, visszalépése. Politikai és árfolyamkockázatok: pl. embargó, háború, a követelés pénznemének inflációja.

Extra tartozék
A biztosított vagyontárgy olyan tartozéka, amely a rendeltetésszerű használatot segíti, vagy komfortosabbá teszi. A vagyontárgy értékét, és így általában a (lásd: biztosítási díj)-at is növeli.

Életbiztosítás
Olyan szerződés, amelyben a (lásd: biztosítási esemény) a biztosított halála, vagy meghatározott időpont (életkor, nyugdíjba vonulás stb.) elérése. Az életbiztosítási összeg felvételére mindig a (lásd: kedvezményezett) jogosult.

Érdekmúlás
Jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerződésben. Ha a (lásd: biztosítási érdek) megszűnik, a biztosítási szerződés is automatikusan megszűnik.

Értékcsökkenés
A vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentő tényező (écs). A károkozó ezt a kártételt is köteles megtéríteni.

Faktoring
Követelések - ellenszolgáltatás fejében történő átruházása, "eladása".

Felelősségbiztosítás
Ellentétben a (lásd: direkt biztosítás)-sal, a biztosított által a mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet; a kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót a szerződésben meghatározott esetekben.

Felmondás
A biztosítási szerződést bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja, de csak a (lásd: biztosítási időszak) végére, azt legalább 30 nappal megelőzően, és írásban.

Futamidő
Hibásan alkalmazott banki kifejezés a biztosításban. A határozott időszakra megkötött biztosítási szerződés érvényességi tartamát jelenti.

Függőkár
Olyan, (lásd: biztosítási esemény)-ből származó kár, amelyet a biztosítónak már bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt meg.

Függőkár tartalék
tételesen (káronként) képzett biztosítástechnikai tartalék, amelynek az a célja, hogy fedezetet nyújtson a (lásd: függőkár)-okra. A függőkár tartalékon belül képzik az (lásd: IBNR)-t is.

Giro
A bankok közötti - számlajóváírással történő - pénzügyi elszámolás.

Gyorsított kárrendezés
Számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során megállapítják a javítás és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult - egyezséggel - követelése kielégítéseként elfogadja.

Hitelbiztosítás
A hitelezésből eredő kockázatok és károk fedezetéül szolgáló biztosítási forma. A biztosított mindig a hitelező.

Hitelfedezeti biztosítás
A hitelintézet vagy a hitelező által - a tartozás biztosítékául - követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi.

IBNR
(Incurred but not reported) a biztosító által képzett tartalék, amelynek az a célja, hogy a már bekövetkezett, de még be nem jelentett károkra nyújtson fedezetet.

Időszakos biztosítások
Határozott időre kötött biztosítási szerződések. A biztosító csak a szerződésben naptárilag - év, hó, nap, óra, perc - megjelölt időszakra vállalja a kockázatot. Az időszak leteltével a szerződés automatikusan megszűnik.

Indexálás
A szerződésben rögzített értékkövetési módszer, amelynek alapján a (lásd: biztosítási díj) vagy a biztosítási összeg meghatározott mértékkel automatikusan, a szerződés módosítása nélkül változik. Mértéke általában az inflációtól, vagy a hivatalos mutatóktól (pl. KSH) függ.

Integrál önrészesedés
A bagatell-károk kiszűrésének módszere. a minimális térítendő kárösszeg meghatározásával. Ha a kár az integrál önrész alatt marad, a biztosító nem térít, ha viszont fölötte van, akkor - levonás nélkül - megfizeti az egész kárt.

Intervenció
A biztosító hivatalos lépése, amely az elmulasztott díjak beszedését, a biztosítási szerződés fenntartását szolgálja.

Írásbeliség
A biztosítási szerződések jogának egyik legfontosabb eleme. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok csak írásban érvényesek!

Járadék
Rendszeresen (általában havonként) esedékessé váló szolgáltatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy élethossziglaniig folyósítanak. A biztosító által folyósított járadék lehet (lásd: járadékopció)-n alapuló vagy (lásd: jövedelempótló).

Járadékopció
Egyes életbiztosításoknál az a kikötés, amely szerint a (lásd: biztosított) vagy a (lásd: kedvezményezett) az esedékessé váló egyszeri biztosítási összeg helyett élethossziglan, vagy meghatározott időtartamon át rendszeres járadékra jogosult.

Jogalap-elbírálás
Döntési folyamat, amelynek során a biztosító arról nyilatkozik, hogy a bejelentett (kár)eset a szerződés szerint (lásd: biztosítási esemény)-nek minősül-e illetőleg nem áll-e fenn (lásd: mentesülés). A jogalap-elbírálás során dönt a biztosító az esetleges (lásd: kármegosztás) alkalmazásáról is.

Jogképesség
Polgári jogi, sőt alkotmányjogi fogalom, azt jelenti, hogy a jogképes (természetes vagy jogi) személy jogviszonyok alanya lehet; jogai, illetőleg kötelezettségei lehetnek (pl. örökölhet). Az ember születésétől a haláláig korlátozás nélkül jogképes. A jogi személyek megalakulásuktól megszűnésükig rendelkeznek jogképességgel.

Jogosulatlan biztosítási tevékenység
Önálló, nevesített bűncselekmény. Az követi el, aki (lásd: biztosítási tevékenység)-et a (lásd: biztosítási törvény)-ben előírt engedély nélkül végez. (Btk. 298,/E. §)

Jogvédelmi biztosítás
A szerződés a biztosított részére anyagi vagy természetbeni segítséget nyújt az ellene indított polgári-, büntető-, szabálysértési ügyekben. A szolgáltatás általában a költségek átvállalásával, ügyvéd állításával realizálódik.

Jövedelempótló járadék
A károkozó vagy a felelősség-biztosítója által folyósított (lásd: járadék), amely a károkozás miatt kiesett jövedelem pótlásával igyekszik helyreállítani az eredeti állapotot. Az ilyen járadék is jövedelem, ezért a személyi jövedelemadó számításánál figyelembe kell venni.

Jutalék
A biztosító a (lásd: biztosításközvetítő) eredményes munkáját, a szerződés létrejötte vagy fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységét jutalékkal honorálja. A jutalék megállapítható szerződésenként (darabjutalék) is, de általában a biztosítási összeghez igazodik.

Kalózbiztosító
Olyan biztosítóintézet, amely a hazai biztosítás-felügyelet engedélye nélkül folytat az országban biztosítási tevékenységet.

Kamatrés (kamatmarge)
A (lásd: technikai kamat) és a (lásd: befektetési hozam) közötti különbség.

Kárbejelentés
A biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerződés tartalmazza azt a határidőt, amelyen belüli a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító (lásd: mentesülés)-ét eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidő elmulasztása egyébként nem jogvesztő.

Kárenyhítés
A már bekövetkezett kár (lásd: biztosítási esemény) károsító hatásait csökkentő magatartás. Ellentétben a (lásd: kármegelőzés)-sel ez a kötelezettség szerződési kikötés nélkül is terheli a károsultat!

Kárgyakoriság
Mutatószám, amely azt jelzi, hogy egy adott időszakban (általában egy év alatt) a biztosított személyek és tárgyak közül hánynál következett be (lásd: biztosítási esemény).

Kárhányad
A biztosító díjbevételének és a kifizetett károknak egymáshoz való arányát fejezi ki. Általában szerződéstípusonként (lásd: ágazat)-onként mérik.

Kárkori érték
A biztosított vagyontárgy értéke a (lásd: biztosítási esemény) bekövetkezésekor.

Kármegelőzés
Olyan magatartás, amely a károk (lásd: biztosítási esemény)-ek bekövetkezésének megakadályozására irányul. A kármegelőzési teendők a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerződésben kikötötték. Pl. a vagyonvédelmi berendezések alkalmazása a betöréskárok megelőzésére. (lásd: kárenyhítés)

Kármegosztás
A károkozásért való felelősség százalékos megosztása a károkozásban részt vevők között. Ha például a bekövetkezett ütközésért "A"-t 70%-ban, "B"-t pedig 30%-ban terheli a felelősség, akkor "A" (illetőleg felelősségbiztosítója) "B" kárának 70%-át, míg a "B" részes "A" kárának 30%-át köteles megtéríteni. A közrehatási százalékok összege természetesen nem haladhatja meg a 100-at.

Káronszerzés tilalma
A károsultat a károkozó olyan helyzetbe köteles hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozás kapcsán. Ha egy 70%-os műszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új (100%-os) autó értékét kapná, előnyösebb helyzetbe kerülne, mint a károkozás előtt. A káronszerzés tilos. A 30%-os különbözetet a károsultnak kell viselnie.

Kártalanítási Számla
A (lásd: MABISZ) által kezelt alap. Ebböl térítik meg a biztosítással nem rendelkező, gépjármű üzembentartók által okozott károkat. A számla fedezi az ismeretlen üzembentartó által okozott, elsősorban személyi sérüléses károkat is.

Kedvezményezett
Az életbiztosítási összeg felvételére jogosult, szerződésben megnevezett személy. Ez lehet maga a biztosított is (lásd: elérési biztosítás), vagy bármely személy, illetőleg; a (lásd: kötvény) bemutatója is. Ha nincs megnevezett kedvezményezett, akkor a biztosított örököse lesz a jogosult. A kedvezményezett személye a szerződés tartama alatt, írásban bármikor módosítható. (lásd: kedvezményezettjelölés)

Kedvezményezettjelölés
Az életbiztosítási szerződés megkötésnek egyik leglényegesebb mozzanata a (lásd: kedvezményezett) megnevezése. A (lásd: szerződő) nevezi meg; ha a szerződő és a (lásd: biztosított) személye nem azonos, a szerződéskötéshez, így a kedvezményezett kijelöléséhez is, szükséges a biztosított hozzájárulása. A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet is kijelölhet.

Kettős biztosítás
Ugyanazon vagyontárgyra vagy személyre kötött, egyidejűleg fennálló, azonos kockázatokra vonatkozó két szerződés. Vagyonbiztosítás esetében a második szerződés általában (lásd: túlbiztosítás)-t okoz, és így semmissé válik.

Kezesi biztosítás
Biztosítási szerződés, amelyet a hitelfelvevő köt arra az esetre, ha fizetőképtelenség esetén nem tudna teljesíteni (törleszteni) a hitelezőnek.

Kiegészítő biztosítás
Az (lásd: alapbiztosítás)-hoz kötött, további kockázatokra vonatkozó biztosítási szerződés. Ha az alapbiztosítás megszűnik, megszűnik a kiegészítő szerződés is.

Kizárás
A (lásd: biztosítási esemény) meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerződés kizár a biztosítási fedezetből, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény - nem biztosítási esemény. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy arra felkészülés során következett be. A verseny közben bekövetkezett törés nem biztosítási esemény! (lásd: mentesülés)

Kockázat
A kártokozó véletlen események bekövetkezésének lehetősége. A kockázatot káresélynek is nevezzük.

Kockázat-elbírálás
Elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az ajánlatban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetőleg milyen (lásd: biztosítási díj)-ért vállalja.

Kockázati díj
A (lásd: biztosítási díj) azon része, amely az átvállalt kockázatból származó károk fedezetéül szolgál. Ebből a díjrészből fizetik a biztosítottaknak járó szolgáltatásokat, s ebből képzik a (lásd: függő kár)-ok tartalékait is. Nettó díjnak is nevezik, mert nem tartalmazza a vállalkozói díj részt.

Kockázati életbiztosítás
Meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a biztosított - a tartam alatt - meghal.

Kockázatkezelés
Döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, illetőleg védelmi eszközöket rendelnek mellé.

Kockázatkiegyenlítődés
Mivel a kockázatok térben és időben elszórtan jelennek meg, ezek hosszú távon, és megfelelő területen ki is egyenlítődnek.

Kogencia
Feltétlen érvényesülést kívánó szabály, amelytől nem lehet eltérni. A biztosítási szerződés vonatkozásában azt jelenti, hogy a felek a szerződésükben a Ptk. biztosításra vonatkozó szabályaitól - még egyező akarattal sem - térhetnek el. Pontosabban: az eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az egyértelműen a (lásd: szerződő) vagy a (lásd: biztosított) érdekeit szolgálja!

Kompozit biztosító
Olyan biztosító, amely mind a life ág, mind a non life ág művelésére jogosult. A (lásd: biztosítási törvény) 1996. január 1-jei hatálybalépése után hazánkban kompozit biztosító nem alapítható. A hatálybalépés előtt már kompozit engedéllyel rendelkező biztosítók azonban mindkét ágat tovább művelhetik.

Kötvény
Az ajánlat elfogadását, és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. (A szerződés megkötését igazoló vény!) Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.

Kötvénykölcsön
Az életbiztosítási szerződések alapján a biztosító által a (lásd: visszavásárlás)-i összeg erejéig nyújtott kölcsön.

Közlési kötelezettség
A biztosított, a szerződéskötéskor, a kockázatvállalás szempontjából lényeges, valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdőívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító (lásd: mentesülés)-re hivatkozhat. (lásd: változásjelentési kötelezettség)

Közös kár
A hajózásban használatos fogalom. Olyan kár, amely a kapitány utasítására a hajónak vagy a rakománynak közös veszélytől való megmentése, illetőleg a kár enyhítése érdekében keletkezett. Ezeket a károkat az érintettek közösen, arányosan viselik.

Közraktárjegy
A fogyasztási javak tárolásához kapcsolódó, hitelezési tevékenységet segítő értékpapír. A tulajdonos közraktárban helyezi el áruját, amelyről közraktárjegyet állítanak ki. Ez két részből áll: az árujegyből, amely a rendelkezési jogot testesíti meg, és a zálogjegyből, amely a felvett hitel árufedezetét igazolja. A két értékpapír egymástól függetlenül is forgalomképes, de a közraktár az árut csak a két értékpapír együttes bemutatása esetén adja ki.

Közvetlen perlés
Felelősségbiztosítás esetén a biztosító közvetlenül a károsultnak teljesít. Ha azonban perre kerül sor, a károsultnak a károkozó ellen kell pert indítania. Egyetlen kivétel: a gépjárművek üzembentartóinak felelősségbiztosításából származó követelése esetén a biztosító közvetlenül is perelhető.

Lejárat
A biztosítási szerződésben naptárilag megjelölt időpont, amikor a szerződés megszűnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik, pl. az elérési életbiztosítás.

Lízing
Olyan bérbevételi, illetve bérbeadási tevékenység, amelynek során a bérlő valamely vagyontárgyat a lízingtársaságtól használat céljára, előre meghatározott időtartamra bérbe vesz. A lízingbe vevő rendszeres, a szerződésben rögzített lízingdíj fizetésére kötelezett. A futamidő után a vagyontárgy a lízingbe vevő tulajdonába megy. A lízingdíj költségként számolható el.

MABISZ
Magyar Biztosítók Szövetsége. 1990. november 14-én alakult országos szakmai érdekképviseleti szervezet. Az érdekvédelmi tevékenységen túl egyes szakmai feladatok ellátást koordinálja (oktatás, informatika, kármegelőzés). A MABISZ kezeli a kötelező felelősségbiztosításhoz kapcsolódó (lásd: Kártalanítási Számla)-t, valamint működteti a nemzeti Zöld Kártya Büro-t. A havonta megjelenő Biztosítás Szemle című szaklap kiadója.

Magyar Aktuárius Társaság (MAT)
Az (lásd: aktuárius)-ok szervezete, amely 1991-ben a (lásd: MABISZ)-on belül, tagozatként alakult meg, majd 1995-ben önálló egyesületté vált. Tagjai magánszemélyek, akik aktuáriusként vagy az aktuáriusi szakmához közel álló területeken tevékenykednek a biztosítóknál, a hatóságoknál, a pénztáraknái, illetőleg a tudomány berkeiben.

Magyar Biztosítási Tanács
Az ÁBIF tanácsadó testülete, legfeljebb 30, a magyar biztosításügyben dolgozó, kiemelkedő szaktudású személyből állhat. Tagjait a pénzügyminiszter kéri fel, határozatlan időre.

Malus
Pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele - a biztosítási időszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, pl. egy vagy több kárt okoz. A malus a következő időszak díjait növeli.

Maradékjogok
Olyan, az életbiztosítási szerződésekben rögzített jogosultságok, amelyek a (lásd: díjfizetés) elmaradása, illetőleg a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetén is fennmaradnak. (lásd: visszavásárlás)

Maradványérték
A totálkárossá vált vagyontárgyak roncsainak, gazdaságosan már nem javítható maradványainak értéke, amelyet a (lásd: kárkori érték)-ből le kell vonni.

Mentesülés
Ha a (lásd: biztosítási esemény) bekövetkezett, a biztosító csak akkor mentesülhet a fizetés alól, ha a kárt a (lásd: biztosított) vagy a (lásd: szerződő), illetőleg a közös háztartásban élő hozzátartozók szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták. A súlyos gondatlanságot megvalósító tényállásokat a szerződés rögzíti (pl. ittas vezetés). A mentesülési okot mindig a biztosítónak kell bizonyítania, arra a biztosított nem kötelezhető.

Minimális díj elve
A (lásd: biztosítási törvény) által rögzített szabály, amely szerint a biztosítónak legalább olyan mértékű díjat kell kalkulálnia, amely előreláthatóan fedezetet nyújt valamennyi vállalt kötelezettség teljesítésére, és a biztosító költségeire. (Nyereséget, hasznot tehát nem kötelező kalkulálni!)

Módozat
Meghatározott kockázatokra kidolgozott biztosítási szerződések.

Nagy számok törvénye
Matematikai törvényszerűség, amely a biztosítás gyakorlatában azt jelenti: minél nagyobb a veszélyközösség létszáma, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy egy meghatározott időszakon belül a vártnál több vagy kevesebb veszélyközösségi tagot ér károsodás.

Nem vagyoni kár
Az (lásd: életbiztosítás)-i ágba nem tartozó ágazatok; pl. vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás.

Objektív kockázat-elbírálás
A (lásd: kockázat-elbírálás) olyan módszere, amikor a biztosító tárgyi ismérvek alapján (például tűzveszélyesség foka, vagyonvédelmi berendezések minősége, az épület szerkezete és anyaga stb.) ítéli meg kockázatának súlyosságát.

Online alkusz / biztosításközvetítő
Olyan biztosítási alkusz, aki kizárólag az Interneten keresztül nyújt szolgáltatást az őt megbízó ügyfeleknek. Interneten nyújt segítséget a biztosítási igény megfogalmazásához (ajánlat), és a megfelelő partner (biztosító) kiválasztásához, közreműködhet a díjbeszedésben és a kárrendezésben is. Az online alkusz független; nem köthet olyan megállapodást, hogy az ajánlatokat csak egyetlen biztosítóhoz közvetíti. Az online alkusz a biztosítótól kap (lásd: jutalék)-ot.

Önrészesedés
A kár azon része, amelyet a szerződés alapján a biztosított magára vállal. Minél nagyobb a vállalt önrészesedés, annál alacsonyabb lesz a biztosítás díja. Fajtái: az (lásd: abszolút önrészesedés) és az (lásd: integrál önrészesedés).

Panaszügyintézés
A biztosító döntései ellen reklamációt lehet benyújtani az érintett biztosítóintézethez. Valamennyi társaság önálló panasz-ügyintézési apparátust működtet. Az ügyfél-tájékoztató megjelöli a panaszfórumokat. Az ÁBIF-nak egyedi panasz-ügyintézési jogköre nincs, de ismétlődő és alapos panaszok esetén általános érvényű hatósági döntést hozhat.

Passzív viszontbiztosítás
A biztosító által elvállalt kockázatok (lásd: viszontbiztosítás)-ba adása, szétporlasztása. Nostro viszontbiztosításnak is nevezik.

Párhuzamos üzemeltető
Párhuzamos üzemeltetőnek általában azt kell tekinteni, aki az ajánlattétel idején már rendelkezik egy - vagy több - tehergépkocsival (így van rá kötelező biztosítása is). Párhuzamos üzemeltetés esetén az új tehergépkocsi automatikusan A0 bonus besorolásba kerül. Figyelem, párhuzamos üzemeltetés esetén a már meglévő másik tehergépkocsi felelősségbiztosítási szerződéséről kell igazolást benyújtani a biztosítónak 90 napon belül! Ennek elmulasztása azt eredményezi, hogy a szerződés automatikusan a legrosszabb (M4) bonus/malus fokozatba kerül.

Pénzmosás
Az illegálisan - főleg a feketegazdaságból - származó pénzösszegek banki és biztosítási csatornákon való átfuttatása és "legalizálása".

Premier risque
A francia kifejezés fordítása: első kockázatra szóló biztosítás, a magyar terminológiában határösszeg-biztosításként honosodott. A bztosító a szerződésben rögzített határösszeg erejéig téríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges (lásd: alulbiztosítás)-t. Ha a biztosított a lakásban tartott 500 ezer forintértékű ékszereit - határösszeg biztosítással - 100 ezer forintra biztosítja, és minden ékszert ellopnak, a biztosító csak 100 ezer forintot fizet, de nem alkalmaz (lásd: pro rata) térítést.

Pro rata
(Lásd: alulbiztosítás) esetén a biztosító a kárt csak arányosan téríti meg; mégpedig olyan mértékben, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez.

Reaktiválás
A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések - eredeti tartalommal történő - újbóli hatálybaléptetése. Feltétele általában az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése. Csak akkor van rá lehetőség, ha a szerződésben kifejezetten kikötötték!

Részleges kár
A biztosított vagyontárgy olyan mértékű károsodása, amely javítással, esetleg a sérült részek pótlásával még helyreállítható, és ez mind műszakilag, mind gazdasági szempontból indokolt. Ellentéte a totálkár.

Risk management
(Lásd: kockázatkezelés)

Szakmai felelősségbiztosítás
Olyan felelősségbiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szerződésben nevesített szakma vagy hivatás (pl. orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló, bróker) folytatóját terhelik olyan károkozás kapcsán, ahol a felelősségük megállapítható.

Szavatolótőke
A biztosító saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is eleget tudjon tenni kötelezettségeinek, ha azokra a beszedett díjak és a tartalékok nem nyújtanak fedezetet. A szavatolótőke meglétét az ÁBIF folyamatosan ellenőrzi.

Szerződés létrejötte
Az ajánlat biztosító általi elfogadása. Erről a biztosító (lásd: kötvényt) állít ki. Ha az ajánlatra a biztosító 15 napon belül nem reagál, a szerződés automatikusan létrejön!

Szerződés megszűnése
Jogi tény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, és az abban foglalt kétoldalú kötelmek megszűnnek. A biztosítási szerződés megszűnhet: (lásd: időszakos biztosítás)-oknál a tartam lejártával; a (lásd: díjfizetés) elmulasztásával; (lásd: érdekmúlás)-sal; vagy (lásd: felmondás)-sal.

Szerződésmódosítás
A szerződő felek egybehangzó nyilatkozatán alapuló változás, amelynek során csak a szerződés egyes részei (pl. díj) módosulnak, a többi pedig változatlan tartalommal hatályban marad. (lásd: átdolgozás)

Szerződő
A biztosítási szerződés kulcsszereplője. ő kezdeményezi a szerződéskötést ajánlat, ő jogosult a jognyilatkozatok tételére, és a biztosító is hozzá intézi azokat. Ő köteles a díjfizetésre is. Személye gyakran egybeesik a (lásd: biztosított)-tal.

Szubjektív kockázat-elbírálás
A (lásd: kockázat-elbírálás) olyan módszere, amikor a biztosító anyagi szempontok alapján (például: az ajánlattevő vagyoni és személyi viszonyai) mérlegeli kockázatának súlyosságát.

Tartamengedmény
A több évre megkötött biztosítások szerződőinek adott díjengedmény. Idő előtti megszűnés esetén a biztosító az engedményeket jogosult visszakövetelni.

Technikai kamat
Számításszerű kamatláb, amelyet a biztosító az életbiztosítási díjkalkulációnál és tartalékszámításnál alkalmaz. Minimális mértékét jogszabály állapítja meg. (lásd: kamatrés)

Telítettség
Biztosításstatisztikai alapszám, amely azt mutatja, hogy az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közül hány százalék rendelkezik - az adott kockázatra vonatkozó - biztosítási fedezettel.

Törlésértesítő
A törlés tényének írásban való közlése a szerződővel. A törlésértesítő kiküldését a jogszabály nem teszi kötelezővé a biztosító számára.

Tőzsde
Helyettesíthető tömegáruk és értékpapírok szervezett piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik. A tőzsdén csak tőzsdetag vehet részt; üzletet kötni csak a tőzsdetag cégek által hivatalosan felhatalmazott közvetítőn (tőzsdei bróker) keresztül lehet. Árutőzsdék és értékpapír-tőzsdék működnek.

Tőzsdeindex
A tőzsde összpiaci árfolyammozgását tükröző indexszám; a tőzsde általános hangulatát, tendenciáját jelzi. Az indexkosárban szereplő vállalatok piaci értékének változását tükrözi.

Tulajdonos
A gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett tulajdonosa, az a magánszemély vagy cég, aki a gépjárművet birtokolja. Amennyiben Ön a gépjárművét lízingeli vagy tartós bérletre vásárolta akkor Önnek nem mint tulajdonosnak, hanem mint a gépjármű üzembentartójának kell kötelező felelősség biztosítás kötnie, hiszen ilyen esetekben -a hitelkonstrukció függvényében- a tulajdonos rendszerint a hitelt folyósító pénzintézet.

Túlbiztosítás
Ha a biztosítási összeg nagyobb, mint a vagyontárgy tényeleges értéke, a biztosítási szerződésnek az a része, amely a tényleges érték fölötti összegre vonatkozik - semmis. Totálkár esetén a biztosító térítési kötelezettségének felső határa a tényleges érték lesz a (lásd: káronszerzés b) miatt. Kivétel: (lásd: újérték-biztosítás).

Új belépő
Ha az elmúlt 2 évben nem rendelkezett gépjárművel, azaz nem volt kötelező biztosítása, akkor Ön "új belépőnek" számít. Ebben az esetben Önnek nem kell csatolnia kártörténeti (bonus/malus) igazolást kötelező biztosítás megkötés esetén és a szerződése automatikusan A0 bonus besorolásba fog kerülni.

Újérték-biztosítás
A (lásd: túlbiztosítás) a biztosítási szerződésben tilos; a károsult nem kaphat több térítést, mint a vagyontárgy kárkori értéke. Ez alól kivétel: amikor a biztosítás valamely vagyon várható értékére szól (pl. a növények hozama) vagy a biztosító az új állapotba való beszerzés költségeit vállalja. Ilyenkor nincs avultatás. A lakás- és épületbiztosítások újértékre szólnak.

Ügyfélvédelmi alap
A biztosítók által létrehozott alap, amelynek az a funkciója, hogy az egyes biztosítók esetleges felszámolásakor az ügyfelek követeléseinek kielégítését segítse.

Ügynök
A biztosító megbízottjaként tevékenykedő (lásd: biztosításközvetítő). A biztosítóval létesített munkaviszony vagy megbízási szerződés alapján dolgozik. Csak az ajánlat, illetőleg a (lásd: biztosítási díj) átvételére jogosult, a szerződés megkötésére azonban nem! Ilyen joga csak a vezérügynöknek van. Megbízotti minőségben való károkozásáért a biztosító felelős.

Valorizáció
A pénz értékállandóságának változása miatt inflálódott élet- és nyugdíjbiztosítási összegek - jogszabályon alapuló - utólagos felértékelése.

Változásjelentési kötelezettség
A szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása később a biztosító (lásd: mentesülés)-ét eredményezheti.

Várakozási idő
Az életbiztosítási, betegségbiztosítási szerződéseknél alkalmazott feltétel, amelynek alapján az egyes kockázatokat (halál, betegség) a biztosító csak egy későbbi időponttól vállalja (pl. hat hónap).

Várományfedezet
Finanszírozási rendszer, amely a szolgáltatásokat nem a folyó bevételből fizeti (mint a jelenlegi tb-szisztéma), hanem a fedezetet így alakítja, hogy az minden időpontban forrásául szolgáljon a lehetséges szolgáltatásoknak.

Veszélyközösség
Az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja.

Veszélynem
Természeti, társadalmi vagy gazdasági esemény, amely kárt, illetőleg veszteséget okozhat. Veszélynemek például: tűz, vihar, jégverés, halál, baleset, betegség, betörés stb.

Vétkesség
Felelősségi kategória, akkor áll fenn, ha a kár okozója nem úgy járt el, ahogy az adott esetben általában elvárható.

Viszontbiztosítás
A biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosítóval kötött szerződés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegű, vagy tömeges (katasztrófakárok) kezelésére alkalmas módszer.

Visszavásárlás
Az életbiztosítási szerződések - lejárat előtti - megszüntetésének egyik módszere. Ilyenkor a biztosító - a szerződésben rögzített mértékben - a (lásd: díjtartalék)-ot visszafizeti. Különösen a szerződés első éveiben előnytelen ezzel a módszerrel élni.

Visszkereset
A kifizetett biztosítási szolgáltatás visszakövetelése a károkozótól.

Záradék
A típusszerződéseket kiegészítő, kétoldalú megállapodás - a biztosítási szerződés szerves része.